A IV. Írországi Diaszpóra Iskolatábort ebben az évben is nagy lelkesedéssel kezdtük el szervezni, mert a téma mindnyájunknak rengeteg ötletet adott, sok tervre késztetett, hisz a hazánkról, Magyarországról szól.  A tábor helyszíne az utóbbi 3 évben ugyanaz, ahol a Közösségi Ház kincstárnoka, Moss, mindig nagy szeretettel fogad bennünket és ha megkérdezem tőle, hogy fel lehet-e tenni dekorációnak zászlót, vagy füzért vagy hatalmas térképeket, nagy mosollyal közli, hogy a ház most 1 hétre a miénk.

Mottónknak Petőfi Sándor: A magyar nemzet című versében található sorait választottuk: Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!

A táborozókat – hasonlóan az előző évekhez képest – életkoruk szerint 3 csoportra osztottuk.  A csoportok neveinek kiválasztását mindig az a 3 pedagógus dönti el, akik a délelőtti iskolai blokkban tartanak foglalkozást a táborozó diákoknak. 

A tábor témájaként ’Ismerd meg hazánkat, Magyarországot!’ kaptuk, ami a nemzetünkhöz tartozó, a társadalom megbecsült vagy éppen nem elismert tagjaira jellemző embereket jelöltünk meg, így a legkisebbek csoportja, a 7-8 évesek a Huszárok csoportjába, a 8-9 évesek a Csikósok csoportjába, a 9+ évesek pedig a Betyárok csoportjába tartoztak.  Természetesen a csoportnevek fogalmának jelentéseit azonnal megbeszéltük, így mindenki számára ismertté váltak már a tábornyitás idejére.

Kicsik-nagyok, lányok-fiúk, az ország több pontjáról nagyon izgatottan érkeztek a tábor helyszínére, még olyanról is tudunk, aki már a tábor meghirdetésének napján összepakolta a ruháit és mindent, amit a táborba hozott.  Nagy várakozással néztek elébe annak a 6 napnak, ami várt rájuk, és amit talán kevésbé vártak (reggeli ébresztő), de még ez is sokszor mókásra sikerült.

Az idei 6 napos diaszpóra tábor olyan felejthetetlen élményekkel gazdagította a kis-és nagy diákok képzelőerejét, kézügyességét, népzenei tudásukat Magyarország különböző tájegységeiről, növény-és állatvilágáról, a Hungarikumokról, nemzeti hagyományokról és szokásokról, népviseletekről, nevezetes helyszínekről és természetesen a cserkészet által átadott tudást, élményt, tapasztalatot, motivációt, kitartást, közösségi érzést, amit a tábor befejezése után magukkal visznek és a mindennapi életben talán fel is használnak majd. 

A tábor utolsó napján már mindenki nagyon izgatott volt, mert tudták, hogy 10.45 órára várjuk a szülőket és ez a táborzárás különlegesebb lesz, mint az eddigi bármelyik volt, hisz a corki 93. számú Kós Károly Cserkészcsapat ünnepélyes zászlóavatására is sor kerül, ami mindannyiunk számára egy történelmi pillanat, egy olyan esemény, ami még Írországban nem volt.  Amikor már a Nagykövet Úr is és a vendégek is megérkeztek, felcsengtek a cserkész himnusz hangjai és elkezdődött az ünnepélyes zászlóavatás.

Nagyon megható pillanatokat éltünk át ezen a napon, hisz mindenki részese lehetett egy ünnepélyes zászlóavatásnak és egy olyan táborzárásnak, ami a legjobb táborunkat lezáró sok élménnyel teli érzéseket mozdított meg bennünk, amiket csak az tud átélni, aki részt vesz az írországi diaszpóra iskolatáborban.