A hagyományhoz ragaszkodva az időpont ismét a Húsvét előtti Nagyhét, Virágvasárnaptól Nagypéntekig. A helyszín az idén is a Kilbehenny-i Közösségi Ház volt, co. Limerickben.

Az idén 28 gyerek és 8 önkéntes alkotta a tábort. A gyerekek Írország egész területéről jöttek, Cork, Dublin, Wexford, Waterford és Laois megyékből. Az önkéntesek Írországból, Magyarországról és Svédországból jöttek.

Elmondhatjuk, hogy a tábor több, mint fele visszatérő résztvevő volt, akik legalább már egy diaszpóra táborban részt vettek, de voltak olyanok is, akiknek ez volt az ötödik táboruk. Az önkéntesek közül is fele már legalább egyszer részt vett a Diaszpóra táborban.

Szent István királyunk öröksége hálás témának bizonyult. Első nap a tábor portyázó magyar törzsekként bejárta a közeli erdőt és pörgős játékokon keresztül megismerte egymást. Géza fejedelem halálával nagy felelősség szakadt Istvánra. Reggel István népének levelet hozott a futár amiben Sarolt asszony arra kéri és buzdítja a magyar népet, hogy álljon ki István mellett. Hamarosan Istvánt pajzsra emelik és Asztrik érsek útnak indul Rómába a koronáért.

Eközben István három vármegyét alapít: Esztergom, Visegrád és Veszprém. A vármegyék zászlót, csatakiáltást és indulót írnak maguknak

 István pénzverdét hoz létre, ahol hű népe egy egész délután több, mint 300 darab réz dénárt gyárt. Este sajnos kiderült az adót be kellett fizetni, így a nép pénz nélkül maradt.

Másnap viszont a zsibvásáron ügyességért dénárokat szerezhettek vissza István hű alattvalói. Zsonglőrködtek, bírkóztak, csomóztak, logikai feladatokat oldottak meg, állathangokat ismertek fel és célba dobtak. Licit keretén belül a pénzükért kiváltságokat vehettek, mint például 15 perc extra alvás reggel, első lehet a sorban ebédkor vagy kihagyhat egy feladatot.

Mindeközben Koppány is színre lépett és megpróbálta meggyőzni István népét, hogy a régi és bevált hagyományok mellett álljanak mellé.  Míg az elején István népe hűen kitartott királyuk mellett, a nap végére már az egyik vármegye teljesen Koppány mellé állt.

Délelőttönként a Corki Magyar Iskola és Óvoda szervezésében a három vármegye a magyar olvasást és írást gyakorolta. Megismerkedtek a vármegye és ispánok fogalmával és István király történetével. A kézműves foglalkozás keretén belül húsvéti foglalkozást tartottak, ahol tojáshéjba magokat ültettek és tojásfát állítottak. Másnap zászlót rajzolt minden vármegye, majd a következő nap a vármegyék népe pajzsokat díszítettek magának.

A néptánc keretein belül a gyerekek moldvai táncokat tanultak. Minden nap volt ének, ahol népdalokat tanultak.

Megnézték az István, a király rockoperát és átbeszélték a szereplőket és a történetet.

Az idén az iskolai programot három KCSP ösztöndíjas biztosította: a tavalyi corki KCSPs és az idei corki és dublini KCSPs.

István udvarában a belviszályok megerősödtek és habár a korona már útnak indult Rómából, Koppány ellopta a vármegyék zászlóit és kihívta István népét egy harcra. Utolsó előtti nap a három vármegye számháború keretén belül visszaszerezte zászlóit. István újra maga mellett tudhatta mindhárom vármegyét.

Az elbújdosott Koppányt István népe megkereste és Asztrik érsek által hozott újszerű fegyverekkel – lisztbombával – megtámadta és legyőzte. Este pompás lakomával ünnepelte a tábor a győzelmet.

Másnap, táborzárásra megérkezett a korona és István megkoronázásával egy új korszak kezdődött. A király így búcsúzott népétől:

„A magyar királyság megszületett.
De az ország nem a koronában él, hanem az emberek szívében.
Vigyétek haza magatokkal az összetartást, a bátorságot és a magyarságot.”